Amerikában egyre többen kongatnak vészharangot a diákhitelek miatt! Akár a Wall Street Journalt olvassuk, akár a Huffington Post-ot, netán a Reuters cikkeit vagy a pénzügyi fogyasztóvédelem ombudsmanát, egyre inkább aggódnak hogy a gigászi, 1000 milliárd dolláros diákhitel adósságból hatalmas probléma lehet! Ez lehet „csupán” a gazdasági növekedés lassulása de lehet akár egy új válsággóc kialakulása is Amerikában ami tovább terjedhet mint a subprime válság.
A Consumer Financial Protection Bureau(CFPB ami az ottani Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Ügynökség) ombudsmana, Rohit Chopra széles körű felmérést végzett és a legnagyobb kockázatnak a magán diákhiteleket tartja az államiakkal szemben. Ezen kívül veszélynek látja a hitelek méretének gyors növekedését és szabályozási problémákat.
Az 1000 milliárdos diákhitel tömegből 850 milliárd állami hitel, míg 150 milliárd magán kölcsön. Az állami kamata 0-9%-ig terjedhet az állam vezető testületének döntése függvényéban és hogy un. undergraduate vagy graduate kölcsönt vesz-e fel az illető, előbbi 3-4%, utóbbi pedig átlagban már 6-7%-os kamattal fut(a 0% nem jellemző) míg a magán hitel kamata átlagosan 8% de akár 20% is lehet ami függ a cégtől, hitelképességtől, fedezettől és még rengeteg tényezőtől. A diákhitelek összegében a FED és a CFPB nem teljesen ért egyet, előbbi szerint „csak” 900 milliárdos adósságtömegről van szó míg utóbbi számította az 1000 milliárdot és rámutatott a FED számítási methódusának hibáira! Azonban a FED is ugyan úgy veszélyesnek tartja a problémát és felhívta a figyelmet hogy 2005 óta a diákhitelek mértéke 148%-al nőtt ami hatalmas!
És egy gyors kitérő hogy megértsük az alapállást:
Az amerikaiak elsősorban magukról gondoskodnak és elfogadják azt hogy diákhitelt vegyenek föl hisz az állam sokkal kevesebbet von el azért cserébe hogy az emberek magukról gondoskodjanak! Míg Magyarországon a fizetés több mint fele az államhoz jut és a maradék jövedelem 27%-a is visszajut ÁFA formájában(összehasonlításként a minden által megtisztított vásárlóérték valahol a jövedelmünk 30-35%-a lehet de megfelelő adózással több is, bár ezt egy adószakértő biztos jobban meg tudja mondani), addig Amerikában a jövedelemből az elvonás mértéke 0-35%-ig terjedhet de az adójóváírások miatt a családok 35-40%-a szinte semmilyen adót nem fizet! Ezen kívül nem ismerik az ÁFA fogalmát, csak az úgynevezett sales tax-et ami viszont egyrészt alacsony(5-7%) és sok helyen nincs is(pl Oregonban 0% míg New Yorkban „csillagászati” 9%), másrészt az élelmiszerre és ruházatra nincsen ilyen adó! Cserébe viszont maguk fizetik a diákhitelüket, nyugdíjat, nagyrészt az egészségügyet és minden mást! És ami még nagyon fontos! A diákhitel és kamatai után adójóváírást és egyéb visszatérítéseket ad az állam, így könnyítve meg hogy megérje az egyetem! Bár a könnyítések szép lassan elolvadtak…
És folytassuk ahol abbahagytuk.
2010-ben már minden ötödik amerikai család el volt adósodva diákhitellel, az átlagos diákhitel tartozás 28.682 dollár volt, a legmagasabb 10% pedig több mint 61.984 dollár volt. 2009-ben még csak a családok alig 9%-a volt eladósodva és a szám folyamatosan növekszik. Mielőtt úgy gondolnánk hogy ez a 28-29.000 dollár nem is olyan vészes, ne feledjük el hogy ebben már az is benne van aki majdnem mindet visszafizette és az is aki most kezdi el törleszteni! Tehát a fialatok átlagos tartozása sokkal magasabb, de erre majd később példát is írok!!! Ezen kívül a 35 év alattiak 40%-a el van adósodva és még a 65 évnél idősebbek 3%-a is adós! Valamint többen rámutatnak arra hogy az állami kölcsönből a legtöbben többet is fölvesznek, így az egyenkénti kölcsön talán alacsonynak tűnik de összesítve már akár százezres összegeket is kaphatunk! És talán nem is elsősorban a visszafizetéssel van gond, bár azzal is, hanem hogy évekig vagy akár évtizedekig sem szabadul meg az illető a hiteltől ami miatt nem tud lakást vásárolni, tehát albérletben lakik és úgymond „nem fogyaszt”. A CNBC riportere több ismerősét is hozza példának, az egyikük az egyetem befejezése után az összes hitelével együtt 135.000 dollárral tartozott és hiába dolgozik már két éve keményen, nem „minimálbéren”, az adóssága most már 141.560 dollár, miközben folyamatosan fizetett vissza. És az illető az alacsonyabb kamatú állami(!!) hiteleket vette föl, összesen 11-et. És folytatva a sort, a családok egy része a gyerek számára vesz fel hitelt ami így még bonyolultabbá teszi a számításokat.
És hogy mik a veszélyek amik nekünk is figyelmeztetőek lehetnek?
A nyugati világban teljes mértékben, de a világ többi részén is egyre inkább úgy tekintenek a szülők az egyetemi diplomára mint az egy lehetőségre hogy a gyerek jövője biztosítva legyen! Tehát akár a fogyasztásukat is visszafogják hogy megszerezhesse a diplomát a gyerekük! A gyerek pedig akár el is adósodik csak hogy megszerezze! Az egyetemre járás, tankönyvek, magánórák és szállás, rezsi mind pénzbe kerül! Amennyiben szülői segítség kell mindenhez úgy inkább vállalnak kevesebb(egy) gyereket akit kitaníttatnak, minthogy ne legyen pénzük a 2-3 gyerek egyetemére. Amerikában is a diákok nagy részének be kell költöznie az egyetem közelébe és végeredményben önálló háztartást kell vezetnie egyetemi évei alatt ami rengeteg pénzbe kerül! És a válság miatt eladósodott szülők mivel kevésbé tudnak segíteni gyerekeiknek, így az egyetemistának még nagyobb kölcsönt kell felvennie ami növeli a negatív hatást! Tehát hatással van hosszú távon úgy a gazdaságra, mint a demográfiára, gyerekvállalási kedvre!
A megoldás amit Amerikában javasolnak, nálunk még egy jó ideig nem megoldás! Ugyanis ott létezik a magáncsőd intézménye is amivel bár sok kötöttség jár, de segít megszabadulni a hitelek egy részétől vagy azt át kell ütemezni. Persze mindez nem jószándékból van csak hanem egyszerűen akinek elárverezik mindenét és utána még a fizetése is a hitelezőké lesz az soha nem áll fel a padlóról és így nem lesz „fogyasztó”! Tehát jobban megéri az átütemezés és a hitel részleges vagy teljes eltörlése(!!) mint hogy otthontalanok segélyen éljenek az utcán… Azonban egy jó ideje már ezek a kedvezmények nem vonatkoznak a diákhitelre így annak problémája folyamatosan növekszik. De itt hívnám fel az olvasó figyelmét hogy a magáncsőd intézménye nem ilyen egyszerű így ne vonjon le túlzott következtetéseket ebből a pár sorból!
A tanulság számunkra az hogy a felsőoktatás és a diákhitel egy hosszú távú döntés! Amikor elkezdődött a devizahitelezés, még senkit nem lehetett találni aki ellene szólt volna! Aztán jöttek a figyelmeztetések de azt senki nem vette figyelembe! Most itt van a lehetőség hogy észrevegyük, máshol milyen veszélyeket találtak hosszú távon a diákhitelben! Ami nem azt jelenti hogy a társadalmi igazságosság ne engedné meg a diákhitelt, csupán annyit hogy inkább végezzünk alapos számításokat és egyeztessünk mindenkivel, egységes reformban gondolkozzunk(ez a legfontosabb szerintem )minthogy 10-15 év múlva úgy gondoljunk vissza a diákhitelezésre mint ami a devizaválság utáni(közbeni) nagy hiba volt és egy recesszió kezdete. Hisz ne felejtsük el hogy a devizahitelek még jó ideig futnak ki és ha közben további hitelekkel terheljük a leendő fogyasztókat és családjaikat annak a gazdaságra is komoly hatásai lesznek.
Felhasznált irodalom:
http://business.time.com/2012/07/23/subprime-private-student-loans-no-way-out/
http://www.asa.org/basics/loans/interest-rates/student-loan-interest-rates.aspx
http://www.cnbc.com/id/48736456/Chadwick_Student_Loans_Are_an_Economic_Cancer
http://www.huffingtonpost.com/2012/07/25/student-loans-economic-recovery-cfpb_n_1701641.html
http://www.ft.com/intl/cms/s/0/34f5b484-d5d9-11e1-af40-00144feabdc0.html#axzz21ZSy5VZm
Utóirat:tényekkel alátámasztott hibajelzést szívesen fogadok és amint tudom javítom
